Termelte vagy palackozta ez itt a kérdés. Mit ér egy aszú, ha hamis?

Egy érdekes kérdést kellene megválaszolnunk. Az eredeti palackozású aszúknál kimeríti-e a hamisítás fogalmát, ha a címkén nem a tényleges termelő van feltüntetve. Mit kezdjünk azokkal a palackokkal, amelyekről mát tudjuk, hogy téves a címkéken feltüntetett adat.  Mennyit érnek ezek az "eredeti" palackok?  

A képen egy 1924-es évjáratú aszú címkéje látható. A címke szerint a palackban a VINEA Tokaj-Hegyaljai Bortermelő és Borértékesítő KFT által forgalomba hozott aszú található. Tudjuk, hogy a palackban lévő aszút a Zimmermann  pincészet készítette. A VINEA egy pesti székhelyű társaság és 1933-ban megvásárolta a Zimmermann pincészet szőlőit, a pincéjét, a benne tárolt összes bort.  

A Zimmermann is és a VINEA is a címkéin feltüntette a szőlőit. Mind a kettő címkén láthatjuk a Gelencze dűlőt. Ezek szerint a VINEA címkéjét csak 1933 után készíthették. Azt is tudjuk, hogy az 1924-es évjáratú aszú 1943-ban került forgalomba. Ebben az évben már a VINEA-nak nem volt a tulajdona a Zimmermanntól megvásárolt szőlőterület,  1937-ben eladták a szőlőket és a pincét Bilickinek, tehát 1943-ban a palack forgalomba kerülésekor  a címkén feltüntetett dűlők már a Bilicki tulajdonát képezik..

Az adás-vételi szerződésből ismerjük, hogy a VINEA az abaújszántódi pincéjét 1937-ben kiürítette, az ott tárolt borokat elszállította. A borkészlet nagy része valószínű, hogy Budapestre került. Ezt bizonyítja a palack. Mint a képen látható a címkéjére egy kiegészítő szalagot ragasztottak. Olvashatjuk rajta: "Palackozva A VINEA Tokaj-Hegyaljai Bortermelő és Borértékesítő KFT. pincészetében Budapesten."

Összegezve: Van egy 1924-es évjáratú aszúnk. A palackon az eredeti termelő nincs feltüntetve, ráadásul már a címkén lévő információ is elavult. Ezt a palackot hamisként vagy eredetiként kezeljük?

A képen látható Zimmermann egy igen érdekes palack. Érdemes részletesebben is megismerkedni vele.  A palackon lévő igazoló szalagon olvashatjuk, eredeti hordóból letöltve.  A palackozás pontos időpontját nem ismerjük, 1955 vagy 1956-ban vásárolták 9 db társával. Az eltelt évtizedeket Svájcban töltötte és a rendszerváltás után került haza.

A kapszulájára a korszaknak megfelelően egy ötágú csillagot nyomtak. Ránézésre a palack erdeti,1934-es évjáratú bort tartalmaz. Csak egy a probléma, hogy nem készíthette a Zimmermann, ugyanis 1934-ben már nem volt szőlője és pincéje Abaújszántón. Ezt a bort 1934-ben a VINEA készítette, tehát a címkéje hamis, államilag hamisított!

Mit ér egy olyan bor, amelynek ismerjük az évjáratát, de hamis címkével került forgalomba? 

Ezeknél az eredeti palackozásoknál fontos-e a termelő ismerete?

A feltett kérdést nem könnyű megválaszolni. Nézzük végig az utóbbi évtizedben  megjelent tokaji aszúk palackjait és a címkéket. Keressük meg rajtuk a termelőt és a palackozót.

A Váci Curia Bormúzeumban lévő aszúk a XX. század borai, az 1880-as eszenciát is 1915-ben vásárolták.  Az 1906, 1909, 1911, 1918, 1924, 1925, 1928, 1930, 1937-es évjáratok eredeti palackozások. Egy palack kivételével (Windischgraetz) az összes címkéről hiányzik a termelő. Őseink ezt nem tüntették fel! Ezt a gyakorlatot 1945 után is folytatták.

Az Állami Gazdaság és Borkombinát által kiadott aszúknál is csak a palackozót írták a címkére.

A képen nem látszik, de ezen a palackon sincs megadva a termelő.

Megállapíthatjuk, hogy lényegében a rendszerváltásig nem volt fontos a Tokaji Aszúk termelőjének az ismerete, gyakorlatilag ezt nem írták rá a címkére, nem tartották fontosnak.  Mi volt akkor a garancia arra, hogy az van a palackban amit a címkére írtak. A garanciát a maga a palack jelentette. 

 Az 1924-es évjáratú aszú eredetileg a Zimmermann pincéjéből került ki, de ez nem jelenti azt, hogy a bort a Zimmermannék készítették. Fel is vásárolhatták, hasonlóan az 1945 utáni gyakorlatnak megfelelően.

Az eredeti palackozások egyben eredetigazolások is.

Ezért nagyon fontos  a palackok, címkék, kapszulák ismerete. Ezek bizonyítják az évjáratot és a puttony számot. Ide tartozik még, az 1936 után forgalomba hozott boroknál az állami ellenőrzőjegy. 

Az állami ellenőrzőjegy az 1936-1945 közötti időszak minőségi bizonyítványa.

Az 1934-es évjáratú aszún látható igazoló szalag hitelességét el kell fogadnunk. A palack 1934-ben készített aszút tartalmaz. A címkéket utólag 1955 vagy 1956-ban tették a palackra. Ma már tudjuk, hogy ez hamis, nem a Zimmermann a termelő, de az előzőkben rögzítettük, hogy nem tartották fontosnak a termelő beazonosítását, megneve-zését, ezért lényegében mindegy, hogy Zimmermann vagy VINEA címkével kerül forgalomba. Nincs jelentősége, mert felvásárolt, mások által készített aszú is lehet benne.

Ma úgy gondolom, hogy az eredeti palackozások eredet igazolása maga a palack, nem fontos a termelő. A felhasznált palacknak és a rajta lévő "kütyüknek" a feladata, hogy bizonyítsa az évjáratot és a bor minőségét. Ha ez nem így lenne, akkor hamisnak kellene tekintenünk az OREMUS, Hétszőlő, Megyer, stb pincészetek által kiadott összes 1972, 1975, 1983, 1988-as évjáratú Tokaji Aszút. Itt a címkéken termelőként van feltüntetve az OREMUS, Hétszőlő, Megyer, stb pincészet. Érdekes módon még sem tatjuk hamisnak ezeket a borokat. Elfogadjuk, hogy a feltüntetett évjáratokat tartalmazzák.

Amennyiben a címkén feltüntetett adatok nem egyeznek meg a palackban lévő borral, akkor az hamis. Ne vitassuk ezt az állítást, de egy hamis palack is lehet értékes!

Bizonyított évjárat és puttonyszám esetén a palack értékét nem csökkenti, ha tudjuk, hogy téves adatok szerepelnek a címkén. A palack hitelessége, az évjárat és az aszúknál a puttony szám a fontos.  

Több száz évig senkit nem érdekelt a termelő, gondolkozzanak el azon, hogy ez ma miért lett ilyen felkapott..

 vigbor.hu