Feliratkozás a Hírlevélre
E-mail:
 
Cikkek
 

Világörökség tokaji bor nélkül?

Világörökség melynek nem része a Tokaji Aszú!

Olvastam, egyes hegyaljai polgármesterek kilépnének a világörökségből. Ekkor határoztam el, hogy megpróbálok utánna nézni miért lett hegyalja a világörökség része? Milyen összefüggés van a világörökség és a most készülő aszúboraink között? Egyáltalán van-e kapcsolat a világörökség és a tokaji bor között?

 

 

Úgy gondoltam, hogy ezzel a témával érdemes egy kicsit részletesebben foglalkozni.

Szeretném megérteni az összefüggéseket és megkeresni a bort a virágörökségben amely pár évszázaddal ezelőtt híressé tette ezt a borvidéket.

Rögtön az elején jó lenne rögzíteni, hogy Tokaj-Hegyaljai milyen megfontolásból került a világörökségi listára, mit szeretnénk az utókornak megvédeni? A következőkben a világörökségi egyezményből idézek

Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről

"Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Közgyűlésének 1972. október 17.–november 21. között Párizsban összeült tizenhetedik ülésszakán megállapítva, hogy a kulturális és természeti örökséget egyre inkább nemcsak a hagyományos okok fenyegetik megsemmisítéssel, hanem azok a változó társadalmi és gazdasági körülmények is, amelyek a helyzetet egyre félelmetesebb károkozó vagy pusztító jelenségekkel súlyosbítják, tekintetbe véve, hogy a kulturális és természeti örökség bármely részének pusztulása vagy eltűnése súlyosan csorbítja a világ valamennyi nemzetének örökségét,"

Mit jelent a világörökség mint kultúrtáj?

Tokajhegyalját az UNESCO 2002-en vette fel a világörökségi listára mint kultúrtájt.

( A képeken a hegyi szőlők láthatók)

"A kulturális örökségek között tartjuk számon az ún. kultúrtájakat (történeti t), amelyek az ember és a természet kölcsönhatása révén alakultak ki – azaz emberkéz alkotta őket, de a természeti hatásokkal szervesen együttműködve."

A tokaji történelmi borvidék mint világörökségi kultúrtáj.

 "Tokaj természetesen elsősorban névadója az e borvidéken iskolázott bornak, a szőlőtermelés nemcsak e város határának dűlőiben történik. Az 1997-es bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidék területe magába foglalja a legkiemelkedőbb termőhelyeket, melyek összesen kilenc település - Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya - közigazgatási területének részét képezik, továbbá ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Tolcsva Bormúzeum Pincék. A borvidék 1561 óta dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a "három sátorhegy" (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott.

"A Tokaji borvidék 1737 óta élvez védettséget, amikor is egy királyi rendelet - a világon elsőként - zárt borvidékké nyilvánította. Ez azonban kötelezettségekkel is járt: a bortermelés ezen a vidéken közel 3 évszázada szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik. A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, mely eltér Magyarország más tájaitól. A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, ősi borpincéiben nyomon követhető a tokaji bor termelésének minden mozzanata. Az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. A világörökségi helyszín összesen 132,555 négyzetkilométernyi (13.245 ha) magterülete megegyezik a magyar bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidékkel, az ütközőzónába pedig 27 további település közigazgatási területe tartozik.Tokaj természetesen elsősorban névadója az e borvidéken iskolázott bornak, a szőlőtermelés nemcsak e város határának dűlőiben történik. Az 1997-es bortörvényben meghatározott Tokaj-Hegyaljai borvidék területe magába foglalja a legkiemelkedőbb termőhelyeket, melyek összesen kilenc település - Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya - közigazgatási területének részét képezik, továbbá ide tartozik Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Tolcsva Bormúzeum Pincék. A borvidék 1561 óta dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a "három sátorhegy" (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott."

 Ha jól értelmezem világörökséghez tartozik Tokaj, Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Rátka, Szegi, Tarcal, Tállya - közigazgatási területe és az alábbi pincék:  Sátoraljaújhelyen az Ungvári Pince, Sárospatakon a Rákóczi Pince, Hercegkúton a Kőporosi és a Gomboshegyi Pincék, valamint Tolcsván az Oremus és a Tolcsva Bormúzeum Pincék.  Hegyalja többi területe védövezetként van nyílvántartva.

Megtaláltam amit kerestem.

"A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, mely eltér Magyarország más tájaitól. A jellegzetes szőlőbirtokok, farmok, falvak és kisvárosok mélyen fekvő, szőlőművelési hagyományok érintetlen, eredeti formában való továbbélése és a borvidék évezrede tartó egysége indokolta, hogy az UNESCO Világörökség Bizottsága a Tokaji borvidéket 2002-ben mint kultúrtájat felvette a Világörökségi Listára. 

Nagy bajban vagyok!

Ezt olvasom: A kultúrtáj hűen mutatja be az ebben a régióban meghonosodott bortermelés, egy borspecialitás készítésének történelmi hagyományait - hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését .

Mit jelent a "történelmi hagyomány" a régióban meghono-sodott borspecialitás készítésénél?

Keresem a történelmi hagyomány továbbélését. Segítségre szorulok, mert nem találom. Milyen történelmi hagyományról beszélnek ha az őseink stílusában készített aszúk ma a tíltott kategóriába tartoznak.  Nem szívesen írom le, de tény, hogy a mi történelmi hagyományunk az aszúkészítésnél az ma borhamisításként kezelendő! Azok az aszúk, melyet az őseink készítettek Tokaji Aszú megnevezéssel nem kerülhetnek forgalomba. Lehet töppedt szőlőből készített, alkohollal erősített aszú jellegű bor, de Tokaji Aszú az nem! Ma, 2009-ben nincs, mert nem lehet Tokaj-Hegyalján történelmi hagyományok alapján készített Tokaji Aszú.

Múlt és a jelen.

Mit véd a világörökségi kultúrtáj?

Kezdem megérteni a polgármestereket! Talán elegük van a védett pincelejárókból, félig megművelt hegyoldalakból, gyenge minőségű infrastruktúrából és még sorolhatnám.

Ezek a palackok "tíltott" aszúkat tartalmaznak

Egyszerűen nem a történelmi hagyományunk a 900 Ft-os TESCO-s aszú, a 6% vol alkoholtartalmú aszúeszencia és a 9% alkoholtartalmú aszú. Nézzenek utánna, hogy mikor volt két év az aszúk kötelező hordós érlelése. Felesleges, ilyet nem fognak találni! Történelmi hagyományunk a tartósítószer mentes Tokaji Aszú, hiszen ezek a speciális igények formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését . Tudják, hogy ma mennyi vegyszert tehetnek az aszúba? Nem írom le mert az szégyen!

Alkohollal erősített, aszú jellegű bor található a palackban. (2009)

A bevezetőben leírtam, hogy keresem a kapcsolatot a világörökségi kultútáj és a Tokaji Aszú között. Szomorú, de ilyen kapcsolat nincs, ez nem a borról szól, akkor mégis mit szeretnénk megvédeni?

Gondolkodjanak el rajta, mert a "borspecialitás készítésének történelmi hagyományai" kihalásra itéltetett. Egy-két kisebb családi pincészet kivételével már megszünt ez a borkészítési mód. Nem ismerhetik meg, hogy milyen aszút ivott Rákóczi, Ferenc József császár, Horty kormányzó, de már azt sem, hogy milyen volt a Kádár pártfőtitkár kedvenc aszúja. Megtíltatott, igyanak gyors érlelésű aszúnak mondott bort, és gondolkozzanak el rajta, hogy mit ér a

Tokaji történelmi borvidék, mint kultúrtáj.

vigbor.hu

Forrás: az idézetek  világörökség.hu oldalról kerültek letöltésre. A cikkben látható képek 1864-ben készültek és a Tokajhegyaljai Albumból származnak.

Koppány László, Tokaji Aszú Nektár